A Hortobágyból az Erdélyi-szigethegységbe
Az útvonal állomásai: Hortobágy – Debrecen – Nagyvárad – Belényes – Kiskoh – Vasaskőfalva – Boga – Padis
Az útvonal leírása
Az útvonal célja az, hogy lehetővé tegye a Bihar és Hajdú-Bihar megyék természeti szépségeinek a felfedezését egy olyan útirány által, amely mind a három magassági lépcsőt érinti, egy összetett és teljes turisztikai élményt nyújtva ezáltal. Az indulási pont a Hortobágyi Nemzeti Park, majd egy folyamatos emelkedés után, az útvonal az Erdélyi-szigethegység csúcsain ér végett, a Pádisi-karsztfennsíkon – egy hihetetlen, csak részben feltárt barlangászati potenciállal rendelkező térségnél, ahol a turisták felfedezhetnek néhányat Románia legcsodálatosabb barlangja közül.
Hortobágyi Nemzeti Park
Az 1973-ban létrehozott, mintegy 800 km2-en elterülő Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország legrégebbi és legnagyobb védett természeti területe. 1999-ben a nemzeti park egész területét felvették az UNESCO Világörökség listájára. A hatalmas, részben természetes legelőkön kívül, az itt található számos vad- és háziállatnak köszönhetően európai szinten egyedülálló természetvédelmi területről van szó. Ezen kívül, a Hortobágy jól ismert a jellegzetes nép- és történelmi-kulturális hagyományairól.
Hortobágyi ménes
A 300 évvel ezelőtt Debrecenben létrehozott hortobágyi ménes jelenleg a puszta egyik jelképe.
A Kilenclyukú híd
A Hortobágy folyón átvezető kilenclyukú híd Magyarország legrégebbi és legnagyobb téglából készült hídja.
A hortobágyi gémeskutak
A hortobágyi gémeskutak azon elemek közé tartoznak, amelyek meghatározzák a hely jellegzetességét. Hajdanán a kutakat a legelők öntözésére és a szarvasmarhák, juhok és lovak itatására használták.
A Hortobágy csárdai
A hortobágyi csárdák a Debrecen és Budapest között kialakuló kereskedelmi kapcsolatok következtében jelentek meg. Az út megtételéhez több napra volt szükség és, ebből kifolyólag, szükség volt olyan helyekre, ahol szállást és élelmet tudtak nyújtani mind az emberek, mind az állatok számára. Jelenleg, a vidéket meglátogatók azért állnak meg ezeken a helyeken, hogy a régmúltat idéző környezetben fogyasszanak el finom ételeket.
Medve-barlang
Az Erdélyi-szigethegység Natúrpark nyugati szélén található Medve-barlang elkápráztatja látogatóit a cseppkőképződmények változatosságával, amelyek Románia egyik legszebb és leglátogatottabb barlangjává teszik. Az itt feltárt nagyszámú barlangi medve (Ursus spelaeus) fosszilis maradványnak köszönhetően, a nemzetközi jelentőségű paleontológiai lelőhelynek számító barlangot természeti emléknek nyilvánították.
Csodavár
A Csodavár egy grandiózus karsztos alakulat, amely kiemelkedik az európai karsztos képből a formák és jelenségek látványosságának köszönhetően, úgymint: a Csodavár barlang bejárata, a Portál – a legmagasabb Európában, három, 150 méternél magasabb mészkő oszlop által körbevett nagyméretű zsomboly; az óriási bejárat alatt eltűnő Vár patak lenyűgöző szorosa; a román karsztos világ egyik legforgatagosabb földalatti vízfolyása.
Aragyásza-barlang
Az Aragyásza-barlang egy 212 méter hosszú alagút-barlang, amely teljes egészében végig járható egy láncokkal ellátott útvonalon. A turistákat elbűvölik a lenyűgöző bejárat és a mennyezetben kialakult kemények, amelyeken keresztül besüt a nap. Az Erdélyi-szigethegység Natúrpark egyik legnépszerűbb látnivalójaként nyilvántartott Aragyásza-barlang a Szamos-bazár bejáratától feljebb helyezkedik el.
Galbena-szurdok
Az Erdélyi-szigethegység Natúrparkban található Galbena-szurdok a Pádisi-karsztfennsík dél-keleti részén helyezkedik el. Aki erre jár, egy különösen vad tájat fog felfedezni: 200 méternél magasabbra emelkedő sziklafalak, amelyeken fosszilis barlangok bejáratai láthatóak; a patak medrét megtörő kiterjedt vízmosások, amelyek összefonódásából kis, habzó vizű vízesések jönnek létre; egy látványos karsztforrás (a Galbena vízkelet, 780 m magasságban); alagút-barlangok, amelyekben a Galbena vize eltűnik a föld alá, majd ismét felszínre tör, hogy végül egy szép, legyezőre hasonlító vízesésként omoljon a mélybe.
