Nagyvárad

A majd’ ezer éve Szent László által alapított Nagyvárad, napjainkban a szecesszió és az eklektika gyöngyszeme. A XIX.–XX. század fordulóján nemcsak a Partium, de Magyarország egyik legfontosabb gazdasági, közéleti és kulturális központja volt. Nem véletlenül nevezte Ady „Pece-parti Párizsnak”.

Nagyvárad, a belváros épületeivel és múzeumaival, a barokk negyeddel, kulturális rendezvényeivel, a restaurált várával illetve a nemrég átadott Nymphaea élményfürdőjével Középkelet-Európa egyik ékszerdoboza.

Látogassa meg Nagyáradot

A barokk negyed a város egyik leggyakrabban látogatott épületegyüttese, mely évente közel 50.000 látogatót vonz. Szinte nincs olyan magyarországi turistacsoport, mely ha átutazik Nagyváradon ne állna meg itt. A római katolikus püspökség épületegyüttese a barokk kori délkelet-Európa egyik legnagyobb építészeti vállalkozása, a mai Románia legjelentősebb, barokk műemlékegyüttese, amely Mária Terézia királynő támogatásával jött létre. A műemlékegyüttesből a kanonok sor volt a legkorábban megkezdett és legkésőbb befejezett épületsor (1750-1875). A püspöki palota épült meg a leghamarabb (1777), ezt követte 1779-ben a székesegyház, amelyet a rákövetkező évben szenteltek fel. A XIX. század végén a nagyváradi zsidóság a város lakosságának jelentős részét tette ki, akik számtalan építészeti remekművel gazdagították a belvárost. Ebben az időszakban épült a Zion zsinagóga is, melyet nemrég felújtítottak és belépődíj ellenében látogatható.

A Fekete Sas-palota, a városháza vagy a színház épülete, a sétálóutca és a belváros számtalan más korabeli épülete a letűnt idők pompáját idézik. A városháza tornyában kialakított kilátóból 50 méteres magasságból gyönyörködhetünk a város panorámájában.

A nagyváradi magyar kulturális élet egyik legjelenetősebb helyszíne a Bémer téren álló Szigligeti Színház, mely 1899 és 1900 között, mindössze 15 hónap alatt épült meg. A neoklasszicista stílusu épület, az európai hírű Fellner és Helmer bécsi színházépítő iroda munkája.

A váradi vár a középkori Európa egyik jelentős vallási, művelődési, tudományos és katonai központja, ugyanakkor a humanizmus egyik fellegvára is volt. Története a Szent László királyról szóló keresztény legendák ködébe burkolózik. A vár eredete, és a szent király temetkezőhelyeként szerzett ismertsége számos zarándokot vonzott Európa minden részéről.

A rendezvények közül kiemelkednek a Festum Varadinum (április/május), a Szent László Napok (június), a Nagyváradi Ősz (október) és a Karácsonyi Vásár (december). Ezek mellett megannyi kulturális, gasztronómiai, színházi illetve komoly- és könnyűzenei fesztivált szerveznek „Biharország fővárosában”.